A második fejezet a rugalmasság fejlesztésről szól.
Az én kis csillagom már nem is olyan kicsi. Úgy nő mintha húznánk. Most 13 kg és 84 cm. Ez pont megfelel egy 2 vagy 2.5 éves átlagos gyermeknek. Lili ezzel szemben most töltötte be a másfél éves kort.
Ahogy nődögél a kiscsaj úgy kell mindent magasabbra pakolni. Vagy ha az étkező asztalra pakolok, akkor egyre beljebb kell rakni mindent a szélétől.
És itt jutunk el a rugalmasság fejlesztéshez.
Már ott tartok az étkező asztalra pakolásban, hogy gyakorlatilag a 60x120-as asztal közepén van egy olyan 15x15-ös kör amit nem ér el. Ide lehet rakni mindent amit nem akarom, hogy eltörjön. vagy megnyálazzon.
Pl a telefonomat (amire nagyon rá van indulva mostanában), bögre teámat.
Lili meg ott csüng az asztal szélén,lábujj hegyen pipiskedve, kezével félre tolva a cumisüveget, játékokat, és bűvöli a telefonomat.
Tegnap azt vettem észre, hogy körbe járja az asztal pipiskedve és időnként nagyot rugózva-ugorva nyújtózkodik a telefon irányába. :-))
Így kell kérem szépen tornára fogni a másfél éveseket, éljen a jövő tornásza!! :-)))
(Már csak egy hely maradt innentől kezdve, ahova tehetem a telefonomat biztonságosan: a szekrény teteje) :-(
