2010. április 30., péntek
Megérkezett !!!!
Megérkezett a Kalex -nál megnyert táska, és neszesszer egy kis meglepi tea, és kávé társaságában, egy nagyon kedves levél kíséretében.
Élőben még jobban tetszik a Kalex által készített szett, mint a fényképen. :-)))
Szerencsés vagyok, hogy az életem első nyereményét pont ilyen szép ajándékok teszik ki.
Mégegyszer köszönöm-köszönöm. :-))
Szerencsére
mára készen is lettem a táskákkal. És még csináltam kis gombbal záródó tokokat is, amibe a szatyrokat bele lehet tenni és így könnyebben pakolható a válltáskába.
A táska:
Az összes kész táska:
A kis tasakok eleje filc virág díszítéssel:
A tasakok hátulja gombbal záródik: (hát a gomblyukazást a varrógéppel még gyakorolni kell, valamiért nem akar pont középre esni.)
És a kész táskák a kész tokokba pakolva utazásra és ajándékozásra készen:
A táska:
Az összes kész táska:
A kis tasakok eleje filc virág díszítéssel:
A tasakok hátulja gombbal záródik: (hát a gomblyukazást a varrógéppel még gyakorolni kell, valamiért nem akar pont középre esni.)
És a kész táskák a kész tokokba pakolva utazásra és ajándékozásra készen:
2010. április 29., csütörtök
Kicsit későn
kaptam észbe, már ami az anyák napját illeti. Annyira lefoglaltam magam a picurnak készítendő dolgokkal, hogy majdnem kicsúsztam az időből a mamámnak, és anyunak kézzel készítendő ajándékok elkészítésével. Ugyanis ez nálam hagyomány, valami kézzel készített ajándék , és virág : ez hagyományosan az anyák napi meglepetés.
Ami annyira már nem is meglepetés, hanem már szinte várt dolog a megajándékozottak részéről. Tegnap juttatta anyukám eszembe, hogy mit kap majd, mert neki a leghőbb vágya valami vászon szatyor lenne (ő is öko ilyen szempontból, inkább cipel egy -két vászon táskát, minthogy vegyen egy nejlonszatyrot). Én persze sejtelmesen vigyorogtam, hogy "majd meglátod". Közben meg járt az agyam.
Ezzel meg is adta az ötletet nekem, hogy mit készítsek: hát vászontáskát. Tegnap ki is szabtam a páromtól kapott nagy piros vászonból vagy 6-7 táskának valót (mert persze akkor már mamának is olyan kell, meg a hugom, aki szintén anyuka, ő is meg fogja kívánni, na de akkor már nekem is kellene legalább 1 belőle)
És a füleket is megvarrtam tegnap este. Ma pedig igyekszem befejezni, mert holnap délután már itt is van az anyák napja, nálunk legalábbis.
Ami annyira már nem is meglepetés, hanem már szinte várt dolog a megajándékozottak részéről. Tegnap juttatta anyukám eszembe, hogy mit kap majd, mert neki a leghőbb vágya valami vászon szatyor lenne (ő is öko ilyen szempontból, inkább cipel egy -két vászon táskát, minthogy vegyen egy nejlonszatyrot). Én persze sejtelmesen vigyorogtam, hogy "majd meglátod". Közben meg járt az agyam.
Ezzel meg is adta az ötletet nekem, hogy mit készítsek: hát vászontáskát. Tegnap ki is szabtam a páromtól kapott nagy piros vászonból vagy 6-7 táskának valót (mert persze akkor már mamának is olyan kell, meg a hugom, aki szintén anyuka, ő is meg fogja kívánni, na de akkor már nekem is kellene legalább 1 belőle)
És a füleket is megvarrtam tegnap este. Ma pedig igyekszem befejezni, mert holnap délután már itt is van az anyák napja, nálunk legalábbis.
2010. április 25., vasárnap
A mostani hétvégén
sem unatkoztam.
Először is elkészítettem életem párjának a halacskás kispárnáját. Nagy sikernek örvendett. :-) Ilyenkor nagyon tudja értékelni a kreatív oldalamat. :-)))
Bezzeg mikor megkértem, hogy szedje össze a belsőpárnahuzat töltése során kipotyogott szivacsokat, hmmmm..... Nem nagyon megy már a hajolgatás nekem , így nyolc hónapos meg egy hetes kismamaként.
Itt a kép a párnáról. Kicsit lazábbra hagytam a külsőhuzatot, ő így szereti. A huzat záródását a szokásos gombok helyett 2 db zippzárral oldottam meg.
Készülnek ám közben a picurkának is dolgok. Most például kispárnát kapott. Tudom, hogy még úgy se most fogja használni, de ha már a takaróját csináltam, akkor egyúttal ezt is összevarrtam. Jobban mondva inkább a kispárna volt a próba darab. Ugyanis most használtam először töltő vliest(vagy frízt, nem is tudom pontosan melyik a helyes írásmódja). A varrógépem a két vászon közé fogott vékony vliest a kispárna esetében gyönyörűen vitte. Hamar készen is lettem vele. Bezzeg mikor a takaróra került a sor, háááát, ezt nem az én kis Brother-emnek találták ki. Az még hagyján, hogy a vlies elcsúszik (később rájöttem, hogy bármennyire is nem szeretném, igenis ki le kell tűznöm gombostűvel elcsúszás ellen a három anyagot, különben nem tudom megvarrni), de a szél hajtás levarrásnál , már olyan vastag neki az anyag, hogy egyszerűen nem varrja el. áááááá
Tehát kénytelen vagyok kézzel megvarrni. Így meg eléggé lelassult a technikám.
Itt egy kép a párnáról:
és a takaróról:
És el ne feledjem a tegnapi nap nagy slágere az általam elsőnek készített máglyarakás volt. Isteni finomra sikerült. Mára már csak az a kis sarka maradt a tepsiből , amit le fényképeztem.
Viszont ennek a sikerén nagyon meglepődtem, mert igaz ugyan , hgy nekem ízlett , azt nem gondoltam, hogy a páromnak, és az épp itt lévő anyukámnak is fog. Merthogy én nem a receptet követtem, hanem a mamám szóbani elmondását. Persze nem papírról, hanem csak úgy fejből: áááá nem nehéz ezt elkészíteni. Na, ennek következtében elfelejtettem kivajazni a tepsit, ezért eléggé lesült a süti (páromnak viszont pont ez az egyik dolog, amiért ízlik), valamint a rétegek közül kifelejtettem a lekvárt. De ezt pótoltam utólag a tálaláskor.
De épp ennek ellenére, vagy ezek miatt nagy kedvenc lett. :-))) hamm-ham ham. Pillanatok alatt elfogyott.
Először is elkészítettem életem párjának a halacskás kispárnáját. Nagy sikernek örvendett. :-) Ilyenkor nagyon tudja értékelni a kreatív oldalamat. :-)))
Bezzeg mikor megkértem, hogy szedje össze a belsőpárnahuzat töltése során kipotyogott szivacsokat, hmmmm..... Nem nagyon megy már a hajolgatás nekem , így nyolc hónapos meg egy hetes kismamaként.
Itt a kép a párnáról. Kicsit lazábbra hagytam a külsőhuzatot, ő így szereti. A huzat záródását a szokásos gombok helyett 2 db zippzárral oldottam meg.
Készülnek ám közben a picurkának is dolgok. Most például kispárnát kapott. Tudom, hogy még úgy se most fogja használni, de ha már a takaróját csináltam, akkor egyúttal ezt is összevarrtam. Jobban mondva inkább a kispárna volt a próba darab. Ugyanis most használtam először töltő vliest(vagy frízt, nem is tudom pontosan melyik a helyes írásmódja). A varrógépem a két vászon közé fogott vékony vliest a kispárna esetében gyönyörűen vitte. Hamar készen is lettem vele. Bezzeg mikor a takaróra került a sor, háááát, ezt nem az én kis Brother-emnek találták ki. Az még hagyján, hogy a vlies elcsúszik (később rájöttem, hogy bármennyire is nem szeretném, igenis ki le kell tűznöm gombostűvel elcsúszás ellen a három anyagot, különben nem tudom megvarrni), de a szél hajtás levarrásnál , már olyan vastag neki az anyag, hogy egyszerűen nem varrja el. áááááá
Tehát kénytelen vagyok kézzel megvarrni. Így meg eléggé lelassult a technikám.
Itt egy kép a párnáról:
és a takaróról:
És el ne feledjem a tegnapi nap nagy slágere az általam elsőnek készített máglyarakás volt. Isteni finomra sikerült. Mára már csak az a kis sarka maradt a tepsiből , amit le fényképeztem.
Viszont ennek a sikerén nagyon meglepődtem, mert igaz ugyan , hgy nekem ízlett , azt nem gondoltam, hogy a páromnak, és az épp itt lévő anyukámnak is fog. Merthogy én nem a receptet követtem, hanem a mamám szóbani elmondását. Persze nem papírról, hanem csak úgy fejből: áááá nem nehéz ezt elkészíteni. Na, ennek következtében elfelejtettem kivajazni a tepsit, ezért eléggé lesült a süti (páromnak viszont pont ez az egyik dolog, amiért ízlik), valamint a rétegek közül kifelejtettem a lekvárt. De ezt pótoltam utólag a tálaláskor.
De épp ennek ellenére, vagy ezek miatt nagy kedvenc lett. :-))) hamm-ham ham. Pillanatok alatt elfogyott.
2010. április 19., hétfő
Újabb sikeres csere-berén vagyok túl
ezúttal Andival . Nagyon szép dolgokat készít Andi, érdemes benézni hozzá.
Gyönyörű szép festett anyagokat, meg egy rózsaszín bocimintás és egy halacskás anyagot kaptam szalagokért cserébe.
A szalagokat már feltekerve, borítékolás előtt közvetlenül jutott eszembe lefényképezni. :-)
És itt vannak az anyagok. Anyukám már az egyik zöld és kék anyagot kinézte magának. Pénztárcát szeretne magának belőlük. (Lehet valami az almában meg a fájában mert én is pont ugyanazokat az anyagokat néztem ki magamnak, szintén pénztárcának) .
A halacskásból pedig a páromnak (aki megszállott horgász, ha az ideje engedi) szeretnék készíteni egy párnát. Meglepetés lett volna, de aztán nem tudtam megállni, hogy ne mutassam meg neki a szerzeményemet. :-)) Így is tetszik neki. Már várja, mint egy gyerek, hogy mikor is lesz kész. Tehát köszönhetően a türelmetlenségemnek, kénytelen leszek minél hamarabb megvarrni a "meglepetést" .
Gyönyörű szép festett anyagokat, meg egy rózsaszín bocimintás és egy halacskás anyagot kaptam szalagokért cserébe.
A szalagokat már feltekerve, borítékolás előtt közvetlenül jutott eszembe lefényképezni. :-)
És itt vannak az anyagok. Anyukám már az egyik zöld és kék anyagot kinézte magának. Pénztárcát szeretne magának belőlük. (Lehet valami az almában meg a fájában mert én is pont ugyanazokat az anyagokat néztem ki magamnak, szintén pénztárcának) .
A halacskásból pedig a páromnak (aki megszállott horgász, ha az ideje engedi) szeretnék készíteni egy párnát. Meglepetés lett volna, de aztán nem tudtam megállni, hogy ne mutassam meg neki a szerzeményemet. :-)) Így is tetszik neki. Már várja, mint egy gyerek, hogy mikor is lesz kész. Tehát köszönhetően a türelmetlenségemnek, kénytelen leszek minél hamarabb megvarrni a "meglepetést" .
2010. április 13., kedd
Kész vagyok
2010. április 12., hétfő
Végre én is
úgy érzem, hogy ténylegesen és visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz.
Ma ugyanis nagyon szépen süt a nap, de nem túl melegen, fúj a szél, de nem túl hidegen, és az égen se gyülekeznek esőfelhők (a meteorológusok ígéretei ellenére sem).
Viszont a kis virágos kertemben virágoznak a nárciszok, jácintok, árvácskák, tulipánok, gyöngyvirágok. :-)))
És a veteményeskertben is bújkálnak a növények, pl a borsó olyan szépen ki dugta a fejét, az újhagyma szárát meg a hétvégén már lehetett kóstolgatni, de látszik már a retek , sóska sora is.
Hétvégén beszélgettük is a férjemmel, hogy mindabból , amit most a kertbe vetünk, gondozunk, nevelgetünk, a lányunk is fog már enni az idén. :-)))) Nagyon kellemes gondolat volt.
És itt van néhány kép a kedvenc virágaimból:
Ma ugyanis nagyon szépen süt a nap, de nem túl melegen, fúj a szél, de nem túl hidegen, és az égen se gyülekeznek esőfelhők (a meteorológusok ígéretei ellenére sem).
Viszont a kis virágos kertemben virágoznak a nárciszok, jácintok, árvácskák, tulipánok, gyöngyvirágok. :-)))
És a veteményeskertben is bújkálnak a növények, pl a borsó olyan szépen ki dugta a fejét, az újhagyma szárát meg a hétvégén már lehetett kóstolgatni, de látszik már a retek , sóska sora is.
Hétvégén beszélgettük is a férjemmel, hogy mindabból , amit most a kertbe vetünk, gondozunk, nevelgetünk, a lányunk is fog már enni az idén. :-)))) Nagyon kellemes gondolat volt.
És itt van néhány kép a kedvenc virágaimból:
2010. április 11., vasárnap
Sikeres csereberén
2010. április 10., szombat
Újabb apróságok
2010. április 1., csütörtök
Játék Játék Játék !
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)