Fiú???

Az egyik kőművessel lezajló beszélgetésem:
-Jaj de szép aranyos arcú kisfiú!!
- Az lehet, hogy aranyos az arca mert hogy kislány, Lilinek hívják.
- Azt hittem fiú.
-Dehát piros nadrág, rózsaszín felső van rajta.
- Gondoltam örökölte a ruhát.
- Ennyire lányos öltözéket csaknem adnék egy kisfiúra. De ráadásul fülbevalója is van.
Közelebb hajol: -Na tényleg, azt meg nem is láttam. Csak hogy rövid a haja.

?????
Meglepődtem, de akkorát nevettem rajta. .-))

Lányoknak nem lehet rövid a haja??
Ráadásul ezt tőlem örökölte, nekem 1 éves koromig kopasz volt a fejem, majd utána kezdett nőni a hajam. Az apjának meg lányosan göndör fürtjei voltak kiskorában, ezt bezzeg nem tudta örökölni. :-)

Hajrá Lilike növeszd a hajad!

:-)

Nagy nap jött el!

Ez a nagy nap pedig Lilike 1 éves születésnapja. :-))))

Na ez a nagy nap már rég el is múlt, (már az egy évesek ösvényét tapossa az én kis pindurkám), de még csak most sikerült a fényképezőgép usb kábelét megtalálnom, így csak most tétetem közhírré. :-)

Az emlékezetes napra ébredés:
(Azért a szemét ilyen korán még nem nyitja ki, nehogy már anya csinálhasson egy jó kis képet :-))


Kicsit később már jó kedvre is tud derülni.

Torta is volt, néhány nappal később.

Bejegyzés

, méghozzá sok-sok bejegyzés fogalmazódott meg bennem mostanában. De kóros időhiányban szenvedek. Ezért csak a fejemben írodtak meg. :-)
Miután a vizsgán szerencsésen túlestem, a bizonyítványomat is megkaptam egy szp szombaton (ami arról is nevezetes, hogy pont anyukám születésnapja). Hipp-hipp-hurráááá. :-) (Ez most nem dicsekvés, csak jó nagy megkönnyebbülés, hogy végre beérett majd 3 éves munkám gyümölcse)

Ezután nagyon gyorsan hozzákezdhettem a pakoláshoz. A több mint a fél házunk összepakolásához.

Nem, nem költözünk, csak felújítunk. Gyakorlatilag az egész házat szétverettük. Egyedül a nagyszoba úszta meg (mert valahol aludni is kell), és a leendő gyerekszoba (ahol a konyhát rendeztük be ideiglenesen, mert enni is kell valahol).

Május 31-én pedig megérkeztek a kőművesek. És zajos munkához láttak.
De mivel eddig úgynéz ki, hogy egy nagyon jó kis csapatot fogtunk ki, nagyon jól haladnak. Még a tervezett ütemtervet is hamarabb teljesítik.
Legnagyobb meglepetésemre Lilikém egész jól tűri a zajolást( mit zajolást, dübögést). Úgy tud aludni mint a bunda.
Már egy-két kivételtől eltekintve.

Úgyhogy a felújítás is szerepet fog kapni mostanában a blogon.


Kicsit később hozok képeket is a kisasszonyról, meg bővebb beszámolót is, csak előbb meg kell keresni a fényképező kábelét (áldott dobozolás:-() )

Ui:
Mégis csak találtam a gépemen egy-két képet Liliről. Ráadásul még egynéhány be nem mutatott újra felhasznosításról is. Ezeket is fel teszem hamarosan a szobafogságban. (Mert nem nagyon tudok hova menni, míg itt dolgoznak nálunk.)

Na ki szereti a túró rudit??? (ez itt nem a reklám helye :-)) )


Ezekben az ölelő karokban a legjobb lenni:


A kis huncut: