Miután a vizsgán szerencsésen túlestem, a bizonyítványomat is megkaptam egy szp szombaton (ami arról is nevezetes, hogy pont anyukám születésnapja). Hipp-hipp-hurráááá. :-) (Ez most nem dicsekvés, csak jó nagy megkönnyebbülés, hogy végre beérett majd 3 éves munkám gyümölcse)
Ezután nagyon gyorsan hozzákezdhettem a pakoláshoz. A több mint a fél házunk összepakolásához.
Nem, nem költözünk, csak felújítunk. Gyakorlatilag az egész házat szétverettük. Egyedül a nagyszoba úszta meg (mert valahol aludni is kell), és a leendő gyerekszoba (ahol a konyhát rendeztük be ideiglenesen, mert enni is kell valahol).
Május 31-én pedig megérkeztek a kőművesek. És zajos munkához láttak.
De mivel eddig úgynéz ki, hogy egy nagyon jó kis csapatot fogtunk ki, nagyon jól haladnak. Még a tervezett ütemtervet is hamarabb teljesítik.
Legnagyobb meglepetésemre Lilikém egész jól tűri a zajolást( mit zajolást, dübögést). Úgy tud aludni mint a bunda.
Már egy-két kivételtől eltekintve.
Úgyhogy a felújítás is szerepet fog kapni mostanában a blogon.
Kicsit később hozok képeket is a kisasszonyról, meg bővebb beszámolót is, csak előbb meg kell keresni a fényképező kábelét (áldott dobozolás:-() )
Ui:
Mégis csak találtam a gépemen egy-két képet Liliről. Ráadásul még egynéhány be nem mutatott újra felhasznosításról is. Ezeket is fel teszem hamarosan a szobafogságban. (Mert nem nagyon tudok hova menni, míg itt dolgoznak nálunk.)
Na ki szereti a túró rudit??? (ez itt nem a reklám helye :-)) )
Ezekben az ölelő karokban a legjobb lenni:
A kis huncut:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése